A nagyszüleim régi lakásának teljes ráncfelvarrásába kezdtünk. Ez egy hosszabb ideje húzódó tervezés-előkészítés eredménye; a felmérés és a koncepciótervek majdnem egy éve, tavaly augusztusban készültek. A ház, aminek a földszintjén a lakás található, egy ’60-as években épült, klasszikus szocialista műremek: szimmetrikus, szabályos kockaépület, szimmetrikus, szabályos lakásokkal. Nem lett túlgondolva az egyediség, mindenki ugyan azt a terméket kapta. 🙂 A kis lakások 47 m2-esek terasszal, a nagyok pedig 68 m2-esek loggiával. A nagyszüleim még a ’90-es évek második felében költöztek ide, még az első tulajdonostól vették a lakást. Még több olyan bácsi és néni él a házban, akik az építkezés kezdete óta tulajdonosok 🙂 Mivel a szintenkénti alaprajzokon kívül semmilyen más hivatalos dokumentum nem maradt fenn a házról (közműtervek, metszeti rajzok, gépészeti tervek), a Tervtárban kezdtük a kutakodást a felmérés után. Amiért mentünk, nem volt meg ott sem, viszont sokkal izgalmasabb dolgok annál inkább: megtaláltuk az építési engedélyt a jelenlegi házra, amiből kiderült, hogy eredetileg nagyobbak lettek volna a lakások, de “gazdaságossági és lakáspolitikai” indokkal elutasították az engedélyt és újra terveztették az épületet. Így kisebbek lettek a fürdőszobák (nehogy valakinek véletlenül dupla komfortos lakása legyen!) és a hálószobák mérete is csökkent. Ez már önmagában is elég vicces ahhoz képest, hogy ma az utolsó centimétert is igyekeznek kihasználni az építtetők… De… és most itt elakadt a lélekzetünk is: a telken az 1920-as években épült gyönyörű családi magánvilla állt, mielőtt ráépült a ‘szocialista lakáspolitka’ csodája. A villáról a Tervtárban megmaradt az építési engedély, a homlokzati tervek és az alaprajz. Nagyon szerettem volna ezt valahogy “megőrizni az utókornak” és az ötletet a ‘hogyan’-ra egy lakberendezési magazinban láttott lakás adta,amit Csupor Anna tervezett. De erről majd később 😉 A lényeg, hogy megszületett a koncepció is: kicsit ipari, kicsit retró, múltidéző lakásbelső.
Kommentek